Turisztika

 

Falumúzeum

A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.

Hogy ez a kézműves múlt milyen gazdag is a faluban, a már régen a turisták szolgálatában álló Falumúzeum is példázza. A német olvasókör és a Német Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésével létrejött múzeumban megtaláljuk az üvegművesség régi és részben mai remekeit, a paraszti gazdálkodás eszközeit, a német népviselet nagy gonddal válogatott kincseit – köztük Heim Péterné óbányai asszony által felöltöztetett babákat – és számos más tárgyi értéket is. A szemet csalogató, gazdag fazekaskiállítás anyaga részben helyi gyűjtés, részben dr. Bíró Ferenc pécsváradi orvos adománya.

 

Templom

Óbánya község temploma 1850-ben épült, melyet a boldogságos Szűz Mária anyasága tiszteletére szenteltek fel.

 

Réka-vár

A községtõl nyugatra alig 1 km-re a Halász-patak (vagy a nép nyelvén Rák-patak) mellett, a 70 m magas Várhegy lapos tetején találjuk a külsõ és belsõ várból állt nádasdi vár maradványait. A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük. Egyes feltételezés szerint illír vagy kelta eredetű, illetve IX. századi frank építkezés.

1022-ben Szent István korában két angol herceg jött Magyarországra, akik a királyi udvarba kerültek. Késõbb a király egyikükhöz, Edwardhoz adta feleségül egyik leányát. A Szentek Legendájában olvasható, hogy a király leányának, Agathának házasságából született Szent Margit - Skócia királynõje -, kinek szülõhelye feltehetõen a nádasdi vár lehetett.

Pusztulásának körülményeit nem ismerjük. Lehetséges, hogy véletlen tűzvész során pusztult el, de az is lehet, hogy a török rombolta le a mohácsi csata után, mert ezt követõen már nem említik.

 

Pisztrángos tavak

Csepegő szikla

Látnivalók: Ferde vízesés